Foglalkozási stressz-leltár (OSI-R)

bevezetni

Az OSI-R foglalkozási stressz skála kvantitatívan értékeli az egyéni és szervezeti munkahelyi stresszszinteket, a munkahelyi stressz fő forrásait, az egyéni stresszreakciókat és az egyéni megküzdési erőforrásokat.

Objektumok és módszerek

1. Kutatási objektumok és észlelési eszközök

Az OSI-R három kérdőívre oszlik, mindegyik kérdőív több alpontot tartalmaz:

(1) Foglalkozási szerepkérdőív (ORQ): beleértve a szerep túlterhelést (RO), a szerep elégtelenségét (R1), a szerep kétértelműségét (RA), a szerephatárt (RB), hat alpontja van a felelősségnek (R) és a fizikai környezetnek ( PE).

(2) Személyes igénybevételt kérdőív (PSQ), amely magában foglalja a szakmai megterhelést (VS), a pszichológiai megterhelést (PSY), az interperszonális megterhelést (IS) és a fizikai stresszt (fizikai megterhelés, PHS) négy alpontot.

(3) Személyes erőforrások kérdőíve (PRQ), beleértve a rekreációt (RE), az öngondoskodást (SC), a szociális támogatást (SS) és a racionális/kognitív (RC) négy alpontot.

A fenti altételek mindegyike 10 elemet tartalmaz, összesen 140 elemet, és minden elemet öt szinten pontoznak. Minél magasabb a munkahelyi feladatok és az egyéni stresszválasz kérdőívek pontszáma, annál magasabb a stressz mértéke Minél magasabb az egyéni megküzdési erőforrások kérdőívének pontszáma, annál erősebb a stresszel való megküzdési képesség és annál alacsonyabb a stressz mértéke.

2. Kutatási módszerek

A foglalkozási stressznorma nyers pontszámait 50-es átlaggal és 10-es szórással összpontszámmá alakítottuk át.

Az átszámítás a T=50+10×(χ-χə)/s képlet szerint történik (ahol χ a három kérdőív egyes altételeinek eredeti pontszáma, χə a normaminta átlaga, s pedig a standard eltérés).

A pszichológiai tesztelés alapkoncepciója, hogy az emberi pszichológiai minőség engedelmeskedik a normál eloszlásnak. Ezért a normapontszám átlaga és szórása szerint az egyes kérdőívek és az OSI-R skála egyes altételei különböző szintekre oszthatók. .

Az összes pontozó hozzávetőleg 68,27%-a a χə±s tartományon belül volt, ami azt jelenti, hogy az ezen a tartományon belüli pontszámokat a normál tartománynak tekintjük. A χə±1,96 s tartományon belüli pontszámok az összérték körülbelül 95%-át teszik ki, az ezen a tartományon kívül eső pontszámok pedig abnormális tartománynak minősülnek. A χmber±s és χmber±1,96 s közötti tartományban elért pontszámok az összérték 68,27%-a és 95%-a között vannak, ami azt jelenti, hogy ebben a tartományban a pontszámok elérése viszonylag abnormális. A pontszámok így öt szintre oszlanak.

Mivel a foglalkozási feladatok és az egyéni stresszreakció kérdőívek pontszámai minél magasabbak, annál nehezebbek a foglalkozási feladatok és annál magasabb a stresszreakciók mértéke, ezért ebben a két kérdőívben a χə+1,96s-nál magasabb pontszámot elérő személyek (2,5%-ot tesznek ki). az összes) foglalkozási jellegű A feladat túl nehéz és a stresszreakció mértéke túl magas a χə+1,96s és χə+s közötti tartományban azt mutatják, hogy a szakmai feladatok nehézek és a stresszreakció mértéke magas; a χ̃±s tartományban mérsékelt foglalkozási feladatokat és alacsony stresszreakciót mutattak.

Az egyéni megküzdési erőforrások kérdőívében minél magasabb az egyén stresszel való megküzdési képessége, ezért ebben a kérdőívben a χ̃-1,96s-nál alacsonyabb pontszámmal rendelkezők χmber-1,96s tartományon belüli megküzdési erőforrásokat jeleznek to χmber-s A pontozók gyenge megküzdési erőforrásokkal rendelkeznek a χmber±s pontozók erősebb megküzdési erőforrásokkal;

eredmény

1. Összesített norma, valamint férfi és női normatáblázat

Az 1. táblázat mutatja az általános normát, valamint az egyes kérdőívek és altételek pontszámait a férfi és női normák esetében.

1. táblázat: A szakmai és műszaki személyzet általános munkahelyi stressze és nemi normái

2. Munkahelyi stressz norma minősítési szabványok kialakítása a szakmai és műszaki személyzet számára

Az eredeti pontszámkonverziós eredmények azt mutatják (2. táblázat), hogy a foglalkozási feladatokban és az egyéni stresszreakciós kérdőívekben a 70-es vagy annál nagyobb T-értékkel rendelkezők azt jelzik, hogy az egyén foglalkozási feladatai túl nehézek és a stresszreakció mértéke túl magas. . A 60 és 69 közötti T értékkel rendelkező pontozók nehezebb foglalkozási feladatokat és magasabb szintű stresszreakciókat mutatnak. A 40-től 59-ig terjedő T-pontszámmal rendelkezők mérsékelt foglalkozási feladatokkal és stresszreakciókkal rendelkeznek, amelyek a normál tartományon belül vannak. A 40 alatti T-értékkel rendelkezők nem mutatnak foglalkozási stresszt és stresszreakciókat.

A megküzdési erőforrások kérdőívében a 30-nál alacsonyabb T érték gyenge megküzdési erőforrásokat jelez. A 30 és 39 közötti T-pontszámot elérők gyengébb megküzdési erőforrásokkal rendelkeznek. A 40 és 59 közötti T értékkel rendelkezők erősebb megküzdési erőforrásokkal rendelkeznek, és a normál tartományon belül vannak. A 60 vagy annál magasabb pontszámot elért emberek erős megküzdési erőforrásokkal rendelkeznek.

2. táblázat A foglalkozási stressz minősítési és értékelési kritériumai